Hogyan alapítsunk céget Magyarországon?

Magyarország az egyik leggyorsabb és legolcsóbb belépési pont az EU piacára: egy korlátolt felelősségű társaság (Kft.) kedvező esetben egyetlen munkanap alatt bejegyezhető, a nyereségadó pedig 9% – az Unió legalacsonyabb kulcsa. Ebben a cikkben végigvesszük, mit ír elő a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a cégtörvény (Ctv.), és mire kell külföldi alapítóként külön figyelni.

1. Miért Kft.?

A magyar jog több társasági formát ismer (Bt., Kkt., Zrt., Nyrt.), de a külföldi tulajdonosok több mint 90%-a korlátolt felelősségű társaságot alapít. Az ok egyszerű: a Ptk. 3:159. §-a szerint a tag felelőssége a törzsbetétje szolgáltatására korlátozódik – a társaság tartozásaiért a magánvagyonával főszabály szerint nem felel. Ehhez képest a betéti társaság beltagja korlátlanul felel, a részvénytársaság pedig lényegesen drágább és adminisztratívabb.

A Kft. emellett rugalmas: egyszemélyes is lehet (egy tulajdonos, aki egyben az ügyvezető), és nincs korlátozás arra, hogy a tag vagy az ügyvezető külföldi állampolgár legyen.

2. Törzstőke: mennyi pénz kell valójában?

A Ptk. 3:161. §-a szerint a Kft. minimális törzstőkéje 3 000 000 forint (kb. 7 500 euró), és egy tag törzsbetéte nem lehet kevesebb 100 000 forintnál.

Két gyakori félreértést érdemes tisztázni:

• A törzstőke nem költség. Ez a cég saját pénze: a bejegyzés után szabadon felhasználható működésre, bérre, eszközbeszerzésre. Nem „zárolt letét”.
• Nem kell egyszerre befizetni. A társasági szerződés rendelkezhet úgy, hogy a pénzbeli hozzájárulás egy részét később, a bejegyzést követően kell teljesíteni. Ilyenkor viszont a tag a be nem fizetett összeg erejéig felel a társaság tartozásaiért, és osztalék sem fizethető, amíg a törzstőke nincs teljesen befizetve.

A hozzájárulás lehet apport (nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás) is – gép, szoftver, követelés, szellemi alkotás –, ennek szabályait a Ptk. 3:161–3:163. §-ai rendezik, és a túlértékelt apportért a tag felelősséggel tartozik.

3. A cégalapítás menete lépésről lépésre

1. lépés – Ügyvéd megbízása (kötelező)

A Ctv. 32. §-a alapján a cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező. Cégalapítást Magyarországon kizárólag ügyvéd (vagy közjegyző) által ellenjegyzett, elektronikusan benyújtott dokumentumokkal lehet indítani – „csináld magad” cégbejegyzés nem létezik.

2. lépés – Adatok és dokumentumok összegyűjtése

Tipikusan a következőkre lesz szükség:

• cégnév,
• a tagok és az ügyvezető okmánymásolatai (útlevél / személyi igazolvány),
• külföldi vagy magyar adóazonosító jel,
• székhely - lehet saját vagy bérelt,
• a fő tevékenységi kör (TEÁOR-kód),
• kézbesítési megbízott, ha külföldi tag vagy vezető tisztségviselő szerepel a kérelemben (Ctv. 31. §).

3. lépés – Aláírás

A társasági szerződést személyesen az ügyvéd előtt, vagy külföldről meghatalmazott útján is alá lehet írni. Utóbbi esetben a meghatalmazást általában közjegyzői hitelesítéssel és Apostille-lal (a Hágai Egyezmény részes államaiban) kell ellátni. Ez azt jelenti, hogy a cégalapításhoz nem feltétlenül kell Magyarországra utazni – de a bank ettől függetlenül gyakran személyes megjelenést kér.

4. lépés – Benyújtás és bejegyzés

Ha a felek a Ctv. mellékletében szereplő szerződésmintát használják, az ügy az egyszerűsített cégeljárás szabályai szerint (Ctv. 48–49. §) folyik: a cégbíróságnak – az adószám megállapítását követően – egy munkanapon belül döntenie kell a bejegyzésről. Egyedi, testre szabott társasági szerződés esetén az általános eljárás irányadó, ami néhány munkanaptól akár 15 munkanapig tarthat.

Az adószámot a NAV a bejegyzési eljárás részeként, automatikusan adja meg; a közösségi adószámot (EU VAT-szám) külön kérni kell, ha uniós ügyletei lesznek a cégnek.

5. lépés – Bankszámla és a bejegyzés utáni teendők

Az bejegyzés még nem a végállomás. A leggyakoribb határidők:

• bankszámlanyitás a bejegyzést (adószám megszerzését) követő 8 napon belül – belföldi pénzforgalmi számla kötelező,
• kamarai regisztráció és az 5 000 Ft-os éves hozzájárulás megfizetése,
• Cégkapu-regisztráció (ezen keresztül kommunikál a cég a hatóságokkal),
• helyi iparűzési adó bejelentkezés a székhely szerinti önkormányzatnál,
• könyvelő megbízása – kettős könyvvitel minden Kft-nek kötelező.

4. Mennyibe kerül?

Jó hír: szerződésmintával alapított Kft. bejegyzése illetékmentes, és közzétételi költségtérítést sem kell fizetni. A tényleges költség tehát nagyrészt a szolgáltatóké:

5. Székhely: nem elég egy postafiók

A Ctv. 7. §-a szerint a székhely a cég bejegyzett irodája: itt kell átvenni a küldeményeket, itt kell őrizni és elérhetővé tenni a cég iratait, és a székhelyet cégtáblával kell megjelölni. Külföldi alapítók jellemzően székhelyszolgáltatót vesznek igénybe – ez teljesen legális, de a szolgáltatónak meg kell felelnie a jogszabályi feltételeknek, és a NAV kiemelten ellenőrzi ezt a területet. Rossz székhelyszolgáltató választása a gyakorlatban adószám-felfüggesztéshez vezethet.

6. Amire külföldiként külön figyelni kell

Cégalapítás ≠ tartózkodási jog

Ez a leggyakoribb tévhit. Egy Kft. megalapítása önmagában nem ad jogot Magyarországon tartózkodni. EU/EGT-állampolgárként a szabad mozgás joga alapján regisztrációval telepedhet le. Harmadik országbeli állampolgárként ellenben külön tartózkodási engedélyt kell kérnie (a 2023. évi XC. törvény alapján), és a vezető tisztségviselői pozícióhoz kapcsolódó „vendég-önfoglalkoztatói” engedély feltételei az elmúlt években érezhetően szigorodtak. Ezt még a cégalapítás előtt érdemes megtervezni.

Kézbesítési megbízott

Ha nincs magyarországi lakcíme, a bejegyzési kérelemben magyar kézbesítési megbízottat kell megjelölni (Ctv. 31. §), aki átveszi a cégbíróság és a hatóságok küldeményeit. Ez tipikusan az ügyvéd vagy a könyvelő.

Bankszámla és KYC

A magyar bankok pénzmosás-megelőzési eljárása (KYC) külföldi tulajdonos esetén hosszabb: az ügyvezető számítson személyes azonosításra, a tényleges tulajdonos igazolására és az üzleti tevékenység bemutatására. Ez gyakran több időt vesz igénybe, mint maga a cégbejegyzés.

7. Adózás dióhéjban

• Társasági adó (TAO): 9% – az EU legalacsonyabb kulcsa.
• Kisvállalati adó (KIVA): 10% – bizonyos méret alatt választható, a bent tartott nyereséget nem terheli.
• Helyi iparűzési adó (HIPA): legfeljebb 2% az önkormányzattól függően.
• ÁFA: 27% az általános kulcs (5% és 18% kedvezményes kulcsokkal).
• Osztalék: 15% szja + 13% szocho (utóbbi éves plafonig).

A tulajdonos-ügyvezető javadalmazásának, az osztaléknak és a TAO/KIVA választásának a kombinációja jelentősen befolyásolja a tényleges adóterhet – ezt érdemes már az alapításkor átgondolni.

Összefoglalva

Egy magyar Kft. alapítása jogilag egyszerű: kötelező ügyvéd, 3 millió forint törzstőke, szerződésminta esetén illetékmentes, gyors bejegyzés. A buktatók nem a cégbíróságnál vannak, hanem utána: a bankszámla, a székhely, a tartózkodási jogcím és az adózási struktúra – ezekben dől el, hogy a cég valóban működőképes lesz-e.

Ez a cikk általános tájékoztatásra szolgál, és nem minősül jogi vagy adótanácsadásnak. A hivatkozott jogszabályok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) Harmadik Könyve, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.). A jogszabályi környezet és az adókulcsok változhatnak – konkrét ügyben kérje szakértő segítségét. Utolsó frissítés: 2026. július.